Biosz házi...

Üdv!

Itt Kaszás és az ő bioszházija. A cikkem címét nem félreérteni, nem vagyok papucs! Ez a fogalmazásom eleje. Jó olvasást!

Én egy kis papucs vagyok!

Hajnalodik...fel kéne kelni. De hol van a papucsom!? Ja persze, olyanom nincs is. Papucsállatka vagyok, de papucsom nincs!
Akkor felveszem a nyuszis mamuszomat. Hmmm! Olyan puha...és kényelmes...és meleg! Nehezen, de kivánszorgok a konyhába. Kaja nincs, a kávé elfogyott... De miért nem vásároltam be? Most esik le: ma van a prokariótáknál a Nagy Osztódás-i szezon. Ez mit jelent? Azt, hogy a TESCariótában ma egyet fizet, sokat ehet akció van a spirillusoknál és a coccusoknál. Gyorsan megmosom a szájmezőmet és a szájnyílásomat. A tükörben viszontlátom a tegnapi vacsorámat. Ezt a részt szoktam élvezni: a kis, mocsok bacilus még küzd az életéért, de már nem sokáig! Hamarosan végigjár engem belülről. Na irány bevásárolni!
Kicsit hűvös van kint, de én nem tudok megfázni. Hmmm... Valami nem stimmel bennem. Lehet, hogy felborult a természetes egyensúlyom? agy mégis megfáztam? Egyik sem, inkább mintha skizofrén lennék! Megnézem a sejtmagjaimat... Te szent papucs! Osztódni fogok! Ez fájni fog!

...pár másodperccel később...

Az osztódás mindig kikészít. És ahogy elnézem újdonsült önmagamat...hát nem vagyok egy George Clooney!
Nicsak, a szomszéd saru lánya. Istenem azok a csillók! Odamegyek!
-Szia! Szép időnk van ma!
-Kösz, de ma már konjugáltam!
Hát ez nem jött össze. De jön vissza. Sőt, inkább rohan... mint ahogy a többi papucsállatka.
-Mit állsz ott te bakancs? Óriás Amőba riadó van! - kiabálja az egyik.
A "bakancsot" kikérem magamnak! Így megsérteni! Még a "tornacipőre" azt mondom, hogy oké... Jaj ne! Az a dög rám vadászik! Még nem akarom feldobni a papucsomat, ahhoz túl fiatal vagyok!
Hiába szedem a csillóimat, körülölel. Nincs menekvés, meg fogok halni. És ma még nem is kajáltam!

(részlet az "Én egy kis papucs vagyok!" c. önéletrajzi műből)

Üdv: Kaszás