Béla bá, (született: ifj. Béla bá) aki ma reggel arra ébredt, hogy néhány idióta egymás kezét harapdálja, felkelt az ágyból. Kiment a fürdőbe és megmosakodott. Reggeli gyanánt megevett egy jó nagy adag tojásrántottát. Ránézett az órára...
-Hinnye - mondta. -Há mingyá elkések!- azzal felpattant a traktorára. Beindította, majd útközben bekapott egy szalonna ízű rágót, hogy ne legyen szájszaga. A traktor nyugodt, 10 km/h-s sebességgel tötymörgött az út közepén, pedig Béla bá tövig nyomta a pedált. Miután a hetedik lovaskocsi is lehagyta, hősünk lepattant a traktorról és elkezdte tolni. Kerek 20 perc alatt betolta az 5 méterre lévő kocsma parkolójába, s ezzel új falusi csúcsot állított fel.
Belépett a kocsmába. A haverjai már várták. Odaült közéjük. Az egyik megfogott egy üveg sört és a sörnyitóval kinyitotta. Mire Béla bá:
-Azannyát! Nem késtem el. Pont nyitásra értem ide! - azzal ittak. És ittak...
2 órával és 4 rekesz sörrel később...
...és ittak...
még 2 órával később...
...és csak ittak és ittak...
(elég már!!!!)
...és abbahagyták (na végre!). Béla bá körülnézett... és egy igen bölcs vezető szavait idézte, aki benne volt a reggeli kézharapós-búnyóban:
-Ha erre nézek (a pult felé mutat), akkor a kép még csak itt tart (és a szemközti haverjára mutat). És ez k(PÍÍÍÍ!)va jó!!! - azzal leesett a székről. Mire magához tért, már este volt. Gyorsan felpattant a traktorjára, de az nem indult. Így hát kénytelen volt legyalogolni a két saroknyi távolságot hazáig. DE! Mivel hullarészegre itta magát, ezért kerülőre vette a dolgot. Bár ez a kerülő igen csak nagyra sikeredett, mert mire kicsit jobban látott, egy buszpályaudvar közepén találta magát. A távolban egy kis kámzsás alakot vélt látni, bár erre másnap reggel nem emlékezett... Ez a kis alak szidott mindent. Még szegény Béla bát is, de ő erre nem fog emlékezni. Hirtelen egy magas, feketepólós, bakancsos alak haladt el mellette.
-Há te meg mi a rosseb vagy? - kérdezte Béla bá.
-Én? Én a Kaszás vagyok! - szólt a válasz.
-Kaszás vagy te, meg amire még gondolok... Oszt hun van a kaszád?
-Most nincs nálam.
-Szép kis kaszás vagy te! Oszt arattál mán ijjel?
-Nem...És nem is áll szándékomban.
-Na figyelj - mondta a hősünk és átbillent a másik lábára, mert azt hitte, azon jobban megáll. - Én most elmondom aztat hogyan kell. Állsz a mező közepén... - ezt már nem tudta befejezni, mert a kis kámzsás alak robogott el a lábai előtt. Béla bá nem tudta mi volt az és megfordult. Szemben egy szemüveges, elnökhöz hasonló alakot vélt látni, akinek a kezei még nem nőttek ki. Felismerte benne a reggeli kézharapós illetőt.
-Dikmá! Mivan itt? - azzal elájult.
Másnap reggel, mikor magához tért, egy busz alvázát látta az orra előtt. Felült és bevágta a fejét. Hirtelen elsötétült minden... Mikor ismét magához tért, a feleségét látta maga előtt, kezében egy palacsintasütővel.
-Béla, hun az istenyilában voltál egész este? Na ezért még számolunk! - azzal fejbevágta a palacsintsütővel...
Béla bá aznap este a kórházban aludt, álmaiban furcsa alakok voltak: egy kámzsás alak, egy magas bakancsos, egy elnökarc és egy másik... egy Alvin pólós egyén, akit nem látott, de tudta, hogy ott volt...
Üdv: Kaszás
-Hinnye - mondta. -Há mingyá elkések!- azzal felpattant a traktorára. Beindította, majd útközben bekapott egy szalonna ízű rágót, hogy ne legyen szájszaga. A traktor nyugodt, 10 km/h-s sebességgel tötymörgött az út közepén, pedig Béla bá tövig nyomta a pedált. Miután a hetedik lovaskocsi is lehagyta, hősünk lepattant a traktorról és elkezdte tolni. Kerek 20 perc alatt betolta az 5 méterre lévő kocsma parkolójába, s ezzel új falusi csúcsot állított fel.
Belépett a kocsmába. A haverjai már várták. Odaült közéjük. Az egyik megfogott egy üveg sört és a sörnyitóval kinyitotta. Mire Béla bá:
-Azannyát! Nem késtem el. Pont nyitásra értem ide! - azzal ittak. És ittak...
2 órával és 4 rekesz sörrel később...
...és ittak...
még 2 órával később...
...és csak ittak és ittak...
(elég már!!!!)
...és abbahagyták (na végre!). Béla bá körülnézett... és egy igen bölcs vezető szavait idézte, aki benne volt a reggeli kézharapós-búnyóban:
-Ha erre nézek (a pult felé mutat), akkor a kép még csak itt tart (és a szemközti haverjára mutat). És ez k(PÍÍÍÍ!)va jó!!! - azzal leesett a székről. Mire magához tért, már este volt. Gyorsan felpattant a traktorjára, de az nem indult. Így hát kénytelen volt legyalogolni a két saroknyi távolságot hazáig. DE! Mivel hullarészegre itta magát, ezért kerülőre vette a dolgot. Bár ez a kerülő igen csak nagyra sikeredett, mert mire kicsit jobban látott, egy buszpályaudvar közepén találta magát. A távolban egy kis kámzsás alakot vélt látni, bár erre másnap reggel nem emlékezett... Ez a kis alak szidott mindent. Még szegény Béla bát is, de ő erre nem fog emlékezni. Hirtelen egy magas, feketepólós, bakancsos alak haladt el mellette.
-Há te meg mi a rosseb vagy? - kérdezte Béla bá.
-Én? Én a Kaszás vagyok! - szólt a válasz.
-Kaszás vagy te, meg amire még gondolok... Oszt hun van a kaszád?
-Most nincs nálam.
-Szép kis kaszás vagy te! Oszt arattál mán ijjel?
-Nem...És nem is áll szándékomban.
-Na figyelj - mondta a hősünk és átbillent a másik lábára, mert azt hitte, azon jobban megáll. - Én most elmondom aztat hogyan kell. Állsz a mező közepén... - ezt már nem tudta befejezni, mert a kis kámzsás alak robogott el a lábai előtt. Béla bá nem tudta mi volt az és megfordult. Szemben egy szemüveges, elnökhöz hasonló alakot vélt látni, akinek a kezei még nem nőttek ki. Felismerte benne a reggeli kézharapós illetőt.
-Dikmá! Mivan itt? - azzal elájult.
Másnap reggel, mikor magához tért, egy busz alvázát látta az orra előtt. Felült és bevágta a fejét. Hirtelen elsötétült minden... Mikor ismét magához tért, a feleségét látta maga előtt, kezében egy palacsintasütővel.
-Béla, hun az istenyilában voltál egész este? Na ezért még számolunk! - azzal fejbevágta a palacsintsütővel...
Béla bá aznap este a kórházban aludt, álmaiban furcsa alakok voltak: egy kámzsás alak, egy magas bakancsos, egy elnökarc és egy másik... egy Alvin pólós egyén, akit nem látott, de tudta, hogy ott volt...
Üdv: Kaszás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése